Reinkarnáció

Egy kis gyakorlat:

Vegyél a kezedbe egy történelmi könyvet és indulj el a legelején. Képzeld el, hogy minden korban éltél. Megélted az akkori világot, egy testben. Egy olyan testben, amely azt szolgálta, hogy most elérkezz oda, ahol most a jelenben élsz. Olyan tapasztalatok vannak mélyen benned, amelyek mind kihatással vannak most rád.

"A lelked jelen volt minden történelmi korban, ezért magába hordja a világ történetét."

Megtapasztaltad a különböző korszakok szenvedéseit, örömeit, felfedezéseit, vágyait, fájdalmait, kétségeit és hitét...A világ így Te magad vagy és ezáltal kulcsfigura lettél. A Te felelősséged is, hogy hogyan zajlanak a világban az események.
Képzeld el, hogy a belső világodban létezik egy nagy történelmi kódex! Ez a könyv tele van képekkel, mégpedig azokkal a képekkel, amelyeket Te magad tettél bele. Mindent amit megtapasztaltál ebből a világból, itt megtalálod. Így olvashatsz akár az ókorról, az első világháborúról, a nagy felfedezések koráról...Viszont az, hogy te hogyan élted meg a történelmet, egy egyszemélyes nézőpont lesz. Ebből a nézőpontból építetted a tapasztalataid tornyát. Innen tekintesz le, ha utadba kerül valami most a jelenedben.

Azonban, ha azt mondjuk, hogy az idő csak itt a 3 dimenziós világunkban létezik, akkor azért az elgondolkodtató, hogy ahogyan a lélek fejlődik és gyűjti a tapasztalatait, vajon képes arra, hogy ugráljon az időben? Azaz, ha megélem a mostani életemet, akkor vajon reinkarnálódhatom az ókorban? Ha épp erre lesz szükségem?
Amikor 15 évesen olvasgattam a az "előző életek, jövendő életek"-et, ott is voltak olyan leírások, amelyek egy jövőbeli világban játszódó életet ír le...
Ha összességében végig gondolom ezt, valóban jó, hogy a felejtés vékony fátyla nem engedi, hogy emlékezzünk mindenre. Persze ez nem jelenti azt, hogy egy ezt a fátylat olykor nem emelhetjük fel. Ilyenkor kaphatunk egy kis betekintést...
Tehát a gyakorlat célja az lenne, hogy engedjük meg a fantáziánknak, hogy egy kis történelmi utazást tegyünk. Hadd lebbenjen fel az a fátyol ott, ahol valamilyen fontos információ, kép bújik meg. Emeljük ki a mélységekből, emeljük fel az ég felé, süssön rá a nap, hogy láthassuk. Itt kezdődik meg az igazi utazásod a belső világodban.
"Új világot csakis új ember teremthet. Ehhez szükséges, hogy észrevedd, ami a szemed előtt hever, felvedd, megértsd és átformáld..."

Személyes Pokol

Egy pár napja elkezdtem játszani ezzel a szóval, hogy POKOL.

Miért? 

Mert úgy érzem, hogy abban az esetben lehetek egységben a létemmel, ha nemcsak a Mennyországot emelem fel, hanem a Pokolt is a helyére teszem. 

A fehér nem létezik fekete nélkül. 

Már nem akarok elfutni az árnyékaimtól, szembe nézek velük és hagyom, hogy elmeséljenek rólam valamit.

Egyszer azt olvastam valahol, hogy az előző életben való utazgatás veszélyes. 

Miért?

 Mert nem biztos, hogy minden életemben "Teréz anya" voltam. 

Ezt gyermekkoromban is sokat mondogatta anyukám. Ettől megijedtem és én is távol tartottam magam ettől a témától. Azonban amíg ezt tudatosan megtettem, a verseim mindig erről a nem túl pozitív területről származtak. Rá kellett jönnöm az elmúlt napokban, hogy ez a sötét rész is hozzám tartozik. 

Sőt itt tanulhatok a legtöbbet a belső utamról. 

Visszatérve a POKOL szóra, ahogy sétáltam az ovi felé, egyszer csak eltűnt a P betű az elejéről. Így megmaradt számomra az OKOL szó. Újra visszatértem oda, amikor megtanultam 16 évesen, hogy hogyan tudom megfogalmazni magát pokolt. Az én poklom a bűntudatom tégláiból épül. És bizony 31 év alatt biztosan egy egész kis csinos ház épült már. Amint másokat  OKOLOK az életemben zajló események, érzések, gondolatvilágom miatt szépen épül tovább és tovább... 

Érdekes, hogy amikor jobb napjaimat élem és tele vagyok pozitív gondolatokkal és tettekkel és az önértékelésem a helyen van, attól még ez a házam ugyanúgy ott van, csak nem épül tovább. 

A kérdés az, hogy akkor mit kell tennem. A válasz nagyon egyszerű. 

Menj el ebbe a házadba, dobálj ki mindent onnan és apránként bontsd le. 

Persze ezt könnyű mondani! 

Már maga az út oda felé ijesztő és maga a ház, ha megpillantom félelmet ébreszt. 

Nem tudom mit találok ott. 

Mi van, ha sok esetben nemcsak áldozat, hanem tettes is voltam! 

El tudok majd számolni ezzel önmagammal?!

Az önismeret éppen ettől csodálatos és izgalmas. 

Amikor elővettem onnan félelemmel telve egy történetet és újra megéltem, befogadtam, hogy ez is Én vagyok és megértettem a tapasztalatot, akkor ez a tégla a kezemben hirtelen vízzé vált és kiömlött a földre. A föld beszívta és a Földanya befogadta a rezgésem, átalakította ezt az energiát. Fényként tért vissza a lábamon keresztül, majd a Korona csakrámon keresztül elindult a Felsőbb világok felé.    Áldás...

Eljött az idő, hogy ezen az úton is haladjak! Nem halogathatom tovább. Nem tolhatom át egy következő életre! És te se tedd kedves olvasó! Légy bátor fedezd fel ezt a területedet is, mert hozzád tartozik. Semmi sem lesz ott idegen, ha közelebbről megvizsgálod. Sose feledd, hogy a házadnak két formája van, volt és lesz, amíg itt laksz ezen a Földön!

 

Gyere megfogom a kezed, nézzünk rá erre a házadra és ha érzel elég bátorságot bekísérlek...
Azt suttogod "kísértet" van benne? Én akkor vissza kérdezek: "Ki sértett" meg téged?!!!!

 

A bennem rejtőző Árny

Az út felismerése csak az első lépés ahhoz, hogy megérts magad körül mindent.

Amint változtatni szeretnél az életeden és szeretnéd megélni önmagad, sorra megkapod a feladatokat. Elkezdesz sokat meditálni, oda figyelsz a gondolataidra és megpróbálod pozitívan megélni a mindennapjaidat.

Azonban pont ekkor kapjuk a nagy feladatokat: 

Tessék old meg! Formáld át és reagálj másképp, mint eddig!  

Tartsd be a saját törvényeidet  és ne a másikét használd! Segítsek? Akkor elveszem a munkahelyed, ha nincs már ott a helyed, ha megtanultál és megtapasztaltál ott mindent, amire csak szükséged volt! Hatalmas veszekedéseket generálok a párkapcsolatodban, a családodban, ha elfojtott, elrejtett érzések, gondolatok és események működtetik ezeket a kapcsolataidat.Balesetet okozok, vagy betegséget adományozok, hogy leülj egy kicsit és elgondolkozz!

Nem létezik olyan mennyország, ahol a titkok és a ki nem mondott sérelmek egy eldugott zugban hevernek! Lépésről lépésre, az elején közelebb kerülsz a félelmeidhez, hogy újra megéld és boldogan elengedd. 

Ez olyan mint amikor egy gyermek este fel kiállt sírva a szobájában. 

Az anya belép és megkérdezi: Mi a baj gyermekem? 

A gyermek így szól könnyel a szemeiben: Egy hatalmas szörny figyel kintről az ablakon át! 

Az anya elhúzza a függönyt, és megmutatja, hogy nincs ott semmi. Betakarja a gyermekét és kimegy a szobából. Egyszer csak arra lesz figyelmes, hogy megint rémülten sír a kisfia. Bemegy a szobába ismét, de most nem kapcsolja fel a villanyt. Az ablakhoz tekintve egy sötét árnyék mozgására lesz figyelmes. 

Elindul az ablak felé. 

A kisfia rá kiállt: Anya ne menj oda, mert most nem kapcsoltad fel a villanyt, nem fog elmenni! 

Az anya oda megy az ágyhoz és megnyugtatja a fiát: Ne félj, bízz bennem! 

Oda lép az ablakhoz és elhúzza függönyt: Nézd, kint fúj a szél és a fa árnyéka mozgott a kinti villany miatt. Ha behunyod a szemed hallgasd meg milyen szépen zúgnak a falevelek a fán, ahogyan belekap a szél.

Az anya vissza húzza a függönyt és mosolyogva búcsúznak el. A kisfiú, már nem fél.

Azt hisszük ez a történet csak gyermekként történt meg velünk, azonban folymatosan ilyen árnyaktól menekülünk, bújúnk el, vagy megpróbáljuk kizárni az életünkből. A probléma azonban az, hogy ezek az árnyak csak akkor foszlanak szét, ha szembe nézünk vele és megnézzük. De nem feloltott villany mellett, hanem abban a formájában, ahogyan rettegünk tőle..

Ez jelenti azt, hogy fejlődünk és minden egyes árny felismerésével és feloldásával, közelebb kerülünk a gazdagságunkhoz. 

Kinek mi az árnya, mi a félelme?

A térképed ezt is elárulja. Megmutatja, hogy merre menj, merre van az a sötét erdő, ahonnan különös hangok jönnek. Mindig meg van a lehetőséged, hogy elindulj arra és felfedezd.

Tudod, mit fogsz ott találni, az erdő belsejében? 

Megtalálod a válaszaidat. Ott találod meg az utat az igaz otthonodhoz. 

Amikor megszülettél onnan jöttél, a sötét folyosó és arra van a visszafelé út is....

Önismereti játékok

Képzeld el, hogy van egy "Égi telefonod" és ezeken a játékokon Te ezt használhatod. Bármilyen kérdést feltehetsz, megkapod a válaszokat. Az én feladatom, hogy a telefonod tisztán szóljon és mindent érts, amit közvetítenek neked:))) 

 Mindenki, aki először ül le játszani kétkedik és fél attól, hogy mit fog hallani. De a játék végén ezek az érzések teljesen átalakulnak.

Engedd meg önmagadnak, hogy felvegyed a telefonodat és meghallgasd az üzeneteidet. Általuk tudsz előrehaladni arra, amerre menned kell. Így végre elhagyhatod a zsákutcákat és nem kell, hogy a Sors a fejedre koppintson. 

Várják ott fent a hívásodat...

Ez az én feladatom. A közvetítés és a segítség a megértésben. Minden alkalommal újabb és újabb játékkal könnyítem meg a csatornát.Azért születtél le ebbe a mostani életedbe, hogy megtanuld összekapcsolni a Földet az Éggel. Egyik a másik nélkül nem fog működni. Itt az ideje, hogy felébredj és teljesen megéld az életedet. Egy csodálatos adomány az, amikor már tisztán látsz és érted, hogy miért vagy itt. Már nem kell hatalmas beavatás és nem kell évekig tanulnod.
Csak kérned kell a megértést...
Érezned kell a hited...
Erő és Szeretet önmagaddal szemben...

Nem szükséges, hogy én legyek a segítséged, bárhonnan megkaphatod, ha oda figyelsz. Én is csak egy lehetőség vagyok a számodra. A telefon központodból egy alkalmazott...

Szervezz csoportokat, akár önmagadhoz, adj lehetőséget a barátaid számára is, hogy együtt töltődjetek fel ebben a közvetítő energiában. :)

Szabad akarat hatalmas adomány és erő, azonban ha rosszra használod, akkor átokká is válhat... De ezt te is nagyon jól tudod, mert mindenki megélte már... Nincsenek tökéletes emberek, ne higgy senkinek, önmagadban higgy!!!
A legnagyobb tanítod, ott lakozik benned és nem a külvilágban! Ott csak időleges segítséget kaphatsz!

Járd boldogan az utad és járj nyitott szemmel!