Azt kérded tőlem haraggal,
Mit hoztál erre az életre magaddal?
Karma szőtte zsákod, mit rejt?
Mi kísér láthatatlanul,
vonszolod fáradhatatlanul?
Az
akarat küzdelmét!
A mozdulatlanság mély gyökerét,
mely vérzik, ha kitépik,
merev tornyod már nem épít.
Lelked megfáradt a kövek súlyától,
s a biztonság már nem ad védelmet,
csak fáradt élettelen életet.
Belső erőd adhat csak tartást,
nem vívhatod tovább mások harcát.
Indulj utadra,
még akkor is ha magányos,
tapasztalatod lesz a tanárod.
Higgy magadban,
hisz belső erőd kiapadhatatlan,
csak magadban bízhatsz.
Lépj ki az önsajnálat zsákutcájából,
ne sebezd tovább a szíved,
légy nyitott a világra kincsem.
Higgy magadban,
emeld fel büszkén a fejed,
s ne engedd,
hogy a bizonytalanság mérge,
megfojtsa lelked erejét,
léted sokat ígérő sikerét.
Inkarnációd magányban élt,
elbújva a világ elől,
tornyát építette,
meg nem értve,
sötétben élve.
Ébredj,
törd szét sötétre festett ruhád,
álarcod,
sajnálatból épített faladat
kalitkába zárt lélek madarat.
sajnálatból épített faladat
kalitkába zárt lélek madarat.
Lépj a színpadod közepére,
s alkoss büszke szavakat,
hangodat
kiáltva sodorja a szél
bármerre mész!
kiáltva sodorja a szél
bármerre mész!
Létezel,
vagy aki vagy,
szeretve, bolondosan, szabadon!
Tetteidet ne rejtsd el többé,
járd a saját utad,
s ha túl nagy is a felelősség,
csak legyints egyet.
Érzed már?
Szellemed elcsábít,
egy képzeletbeli jövőbe,
többé nem veszel el a tömegben...
Célod, s lehetőséged ebben az életedben,
hogy megéld szabadságod,
s kifejezd önmagad,
korlátok nélkül formáld az anyagot.
Szolgálnod kell az emberiséget,
hisz az új világ kapujának kulcsa
ott hever a szívedben,
ez jelen életed értelme.
Ne félj kilépni a fényre,
a főszereped már régen vár,
remete barlangod nem véd már.
Alkoss,
s formáld az anyagot,
építs,
s indulj tovább,
meg ne állj!
Életed így lesz áldás!
Aki a biztonságra törekszik csak, egy mozdulatlan erős várra, amelyben meghal a kreativitás, az alkotás, az új ötletek és a merész gondolatok, akkor rossz úton jár. A sorsunk úgy működik, ha nem a megfelelő, általad választott feladatod teljesíted, gyorsan kihúzza a talajt a lábad alól. Bármennyire úgy tűnhet, ennek a korosztálynak nincs szembetűnő feladata, ez tévedés. Persze szeret elbújni a nagy közönség elől, azonban hangos szerepet kell vállalnia. Valaki hamarabb, valaki később jön rá, hogy meg kell mutatnia magát, a lelkének egy darabkáját itt kell majd hagynia. És ezt csak akkor tudja megtenni, ha megformálja az anyagot, tettekkel, szavakkal, leírt gondolatokkal, pillanatnyi élvezetekkel....a lehetőség végtelen.
Ha mozgásban van a tested és a lelked, AKKOR A SORS AJÁNDÉKKAL FOG MEGLEPNI!
Ha elbújsz a világ elől, ha elhiszed, hogy a magány megvéd mindentől, ha elhiszed, hogy a felelősséget át kell rakni más hátára, akkor az a régi utad, egy múlt béli utad.
Mozdulnod kell!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése